Kedd.

Nehezen találtam meg a képet, ami illik a napomhoz:D Megint egy vigyorgós:

• Iszonyat csúnyának érzem ma magam, muszáj vigyorognom, de alig várom, hogy leléphessek itthonról, hogy őszinte legyen a mosolyom:D
• Már összepakoltam, tudom, mit veszek fel, de még nincs itt az ideje, hogy elkezdjek készülődni. Be kell fizetnem egy csekket. Ha nem teszem, nem vizsgázhatok, ezért korábban megyek be.
• Azt hiszem, megnyugodtam P-vel kapcsolatban. A már említett vasárnapi vájkálódás után mindketten szakítós hangulatba kerültünk. (Most fel vagyok készülve az ugyan, ti tökéletesek vagytok együtt, nem akar szakítani veled, stb. kommentekre, de kérek mindenkit, olvasson tovább és vesse el azt, hogy ész érvekkel akar kigyógyítani "elmebajunkból":P) Kettőnkre jellemző volt az egész szitu: ő úgy volt vele, hogy megmondja: nem jön locsolni és hogy egy x ideig nem szeretné, ha találkoznánk. Én úgy éreztem, sok nekem, hogy szinte semmi nem jön úgy össze, ahogy szeretném, mindig az alkalmassági az indok és a tököm tele van, hogy 4 nappal előtte találja ki, hogy kurvára nem érdekli az egész, stb. Ő addig tartotta magát ehhez, amíg meg nem hallotta telefonban a hangomat, én addig, amíg bele nem gondoltam: milyen lenne nélküle és amíg rá nem jöttem: nem akarom kipróbálni:) Tegnap... megint kiakasztott, ideges lettem, csak úgy, igazán magas vérnyomással (továbbra is PMS...) és nem tudtam elaludni. Beszélgettünk. Kettőnkről. Megnyugodtam.
  
• Álmos vagyok, vazze:D 2 körül aludtam el, 9-kor keltem, de ez már nem az első ilyen eset. Valahol a vasárnap éjjel is ilyen volt. Lelépek innen. Nem akarom őket itt a környékemen. Áhh...