Úgy döntöttem, nem hagyom magam, tudom, hogy ami a csőrömet piszkálja, abszolút hülyeség. És elsősorban a saját magamhoz való hozzáállásomon kéne változtatnom. Azt hiszem, akkor könnyebb lenne megőriznem a hidegvérem. Vagyis ilyenkor.
Kihasználom, hogy egyedül vagyok itthon. Most betörhetek hozzám a skandinávok lendületes ilyen-olyan metál zenéjükkel. Hammerfall, Korpiklaani, Moonsorrow. A kezdet. De jó, hogy ez a zene mindig úgy földhözb*sz, és valahogy egyből tudom, hol a helyem.
Furcsa, hogy ez az egész most mind egy darab A4-es papírlapból indult ki. Ránéztem a nyomtatónkra, megláttam a lapokat. Eszembe jutott, hogy M-mel, majd ha egyszer összeköltözünk, nagy kádunk lesz. És fontos fürdőszobai kellékként lesz két gumikacsánk. És amikor egyszer ez szóba került, megemlítettem, hogy én szeretnék majd papírhajókat úsztatni. Ő azt mondta, hogy nem tud ilyesmit hajtogatni. Megígértem neki, hogy megtanítom. És ez volt az a pillanat, amikor a mindenféle agymenésem kicsit enyhült, és tudatomba engedtem a tudatalattimban dübörgő zenét: Hammerfall-Riders on the storm.
A Hammerfall (mint szinte mindig) csak egy kiindulópont. Megtaláltam azt az együttest, ami nekem mára kell: Korpiklaani. Aminek ma még esélye van: Finntroll. Különös egy vonzalom ez nálam a finn folk metal iránt...
Szóval lehiggadtam. Minden egyes ilyen kis negatív agyeldobásom csak és kizárólag a mi kapcsolatunkba (akaratlanul) magammal hozott paranoiák miatt van. De azt hiszem, legközelebb már 10 perc után elkezdem a Korpiklaani-val üvölteni, hogy "Beer! Beer!" Vagy akármit. És közben papírhajókra gondolok.
Meg kéne tanuljak gumikacsát hajtogatni:P XD
És vajon amit most hajtogattam, az papírhajó vagy inkább csákó??? XD
Kihasználom, hogy egyedül vagyok itthon. Most betörhetek hozzám a skandinávok lendületes ilyen-olyan metál zenéjükkel. Hammerfall, Korpiklaani, Moonsorrow. A kezdet. De jó, hogy ez a zene mindig úgy földhözb*sz, és valahogy egyből tudom, hol a helyem.
Furcsa, hogy ez az egész most mind egy darab A4-es papírlapból indult ki. Ránéztem a nyomtatónkra, megláttam a lapokat. Eszembe jutott, hogy M-mel, majd ha egyszer összeköltözünk, nagy kádunk lesz. És fontos fürdőszobai kellékként lesz két gumikacsánk. És amikor egyszer ez szóba került, megemlítettem, hogy én szeretnék majd papírhajókat úsztatni. Ő azt mondta, hogy nem tud ilyesmit hajtogatni. Megígértem neki, hogy megtanítom. És ez volt az a pillanat, amikor a mindenféle agymenésem kicsit enyhült, és tudatomba engedtem a tudatalattimban dübörgő zenét: Hammerfall-Riders on the storm.
A Hammerfall (mint szinte mindig) csak egy kiindulópont. Megtaláltam azt az együttest, ami nekem mára kell: Korpiklaani. Aminek ma még esélye van: Finntroll. Különös egy vonzalom ez nálam a finn folk metal iránt...
Szóval lehiggadtam. Minden egyes ilyen kis negatív agyeldobásom csak és kizárólag a mi kapcsolatunkba (akaratlanul) magammal hozott paranoiák miatt van. De azt hiszem, legközelebb már 10 perc után elkezdem a Korpiklaani-val üvölteni, hogy "Beer! Beer!" Vagy akármit. És közben papírhajókra gondolok.
Meg kéne tanuljak gumikacsát hajtogatni:P XD
És vajon amit most hajtogattam, az papírhajó vagy inkább csákó??? XD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése