Őőőő.

Mit akarok? Fogalmam sincs. Végre nyugalmat. Meg azt, hogy ne érezzem egy másodlagos, könnyen félreállítható, leszerelhető kis mócsingnak. És hogy ne kapjam meg mindig, hogy milyen érzékeny vagyok. Egy kis megértésre és türelemre vágyom (végre), de mintha még mindig tartozásom lenne, nekem kéne megértenem, hogy előszöris teljesen el lehet felejteni a nekem tett ígéreteket (meg engem is), nincs jogom kifejezni, hogy szarul esik, stb.
Hagyom. A végén még bekattanok.