Csillagvirág: nem találom a blogcímedet... el tudod küldeni nekem? :)
Szééééééééép reggel van :)
Voltam múlt héten vidéken. 3 nap után összevesztem apával. Nem tehettem róla... valószínű ideges volt, engem meg felhúzott a folyamatos hülyeségeivel:
Ha sütök, akkor édeset süssek. Ha véletlen ki akarok próbálni valami sósat, akkor eszik belőle kicsit, mjad közli, hogy ő az édeset szereti... A zserbó édes. Közli, hogy ő a krémes sütiket jobban szereti. Múltkor csináltam tejszínes-joghurtos-erdei gyümölcsös tortát. Nem édesítettem agyon, hadd domináljon a kissé fanyar gyümölcsös íz... ő meg: nem elég édes...
Minden egyes alkalommal azt hallgatom, hogy édeset-édeset-édeset...
Ha minden hétvégén hazamennék, egy hónap alatt cukorbeteg lenne, mert nem ismer mértéket...
Kicsit felidegesített, hogy otthon minden köret krumpli (hasábburgonya, krumplisaláta, krumplipüré, petrezselymes burgonya), vagy rizs (fehér) vagy francia/mexikói saláta (aminek az öntete tartalmaz egy adag olajat és cukrot)... És utáltam, mekkora megrökönyödéssel figyeltél, amikor a rántott hal helyett azt mondtam, én majd megsütöm magamnak, és kevés olajban megsütöttem, majd azt egy adag vörös káposztával és paradicsommal ettem... Hogy pászkát eszem kenyér helyett és hogy édesítőt használok... És ha joghurt, leginkább natúr, ha gyümölcsös, akkor azt inkább én csinálom....
Ahhoz a gondolathoz, hogy kondiba járok, már hozzászoktak.
Anya sem jobb... tegnap vagy tegnap előtt este csokival kínált... ESTE!!!!!!!
Jobban örülnék, ha legalább azok támogatnának, akik megkeserítették a gyerekkoromat azzal, hogy "kövér vagy", "ne egyél többet", "nincs még egy szelet kenyér", stb., és akik mégis minden hónapban fizetéskor csokival, zsíros szalonnákkal töltötték meg a hűtőt...
Már megint... mennyire keserűre sikerült ezt a bejegyzés... Sokkal karcsúbb vagyok, mint egy hónapja voltam... Melóban mindig a derekam és a nadrágom közé csúsztattam a telefonom, mert úgy szépen megmaradt, és nem kellett attól félni, hogy kiesik... Tegnap még a munkaidő legelején rájöttem: bizony, ha nem akarom folyton a fenekemtől kihalászni a telefont, más megoldást keresek. Ilyesmit legutóbb tavaly, a 13 napos diéta következményeképp tapasztaltam. Tééény, hogy ez még mindig semmire nem elég... de már szép haladás.
Kg-ban, centiben nem tudom, mennyi... energikusabb jelenleg nem vagyok.
4 embert korrepetálok német szakmai nyelvből, gyakorlati és elméleti vizsgákra készülök, dolgozatot írok a csütörtöki órámra, dolgozom, próbálok M-mel is foglalkozni, és egy kis időt magamra szakítani... Ami mondjuk a heti 5-6 alkalommal megejtendő, másfél-2 órás kondival meg is van...
Talán a héten buli(k)ba is megyek :D és tervek szerint 3-4 alkalommal tartok németórát (nem, nem kapok érte pénzt, nem kérek, nem ezért csinálom... nálam ez a csoportszellem... azért sem kértem soha pénzt, hogy rólam másolják a matekot, hogy kémia doga közben levélben küldöm a megoldást...)... az első óra után az oszt.társaim, akiket tanítok nagyon pozitívan nyilatkoztak a tanárnőnek rólam, aki tegnap, amikor felhívtam, meg is dicsért :)
Na jó, most lépek enni. Aztán kondiba, majd vásárolok, és megyek az én kis drága szerelmemhez :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése