- Sokminden történik. Nagyon gyakran csak tépem a számat, nem tudom, mennyi eredménye. A meló megyeget, Én igyekszem, de néha meglepően bunkók az emberek. Nem szeretem, nem nem nem nem nem....
- Soha nem értettem ahhoz, hogy felbecsüljem, mikor van vége egy barátságnak. Ha ott is csak tépem a szám, de eredményt nem látok, akkor nem tudom... én végtelen számú esélyt tudok adni... Ha barátról van szó... csak néha már fááááj...
- Nem mentem szavazni. És ezzel kapcsolatban lett vita tárgya az én agyi érési folyamatom. És ezzel amúgyis azt árultam el, hogy nem gondolok a jövőmre. Meg semmit nem értek, unalmas vagyok és semmiről sincs véleményem. Nagyon sok minden a fejemhez lett vágva. Ha épp minden összejön, akkor az én nyakamban landol minden probléma úgy, mintha velem lenne baj, azzal amit és ahogy csinálok. Legjobb barátnő vagyok-nem vagyok az-legjobb barátnő vagyok... mindegy. Ezen nem húzom fel magam mégegyszer.
- Ma egész nap görcsölt a hasam. És igencsak dekoncentrált voltam. Ezért kihagytam a mai munkanapot... de azért betelefonáltam előtte. Remélem, holnapra jobb lesz picivel.
- Toten Hosen-t hallgatok szakdolgozatom írása közben. Nem kis lendületet ad. De még mindig nem tartok sehol. Ha egyszer a bevezetésen túl tudnék jutni, már menne. De így....
- Tegnap M-mel Sangriás-sörös-vodkás lazulást tartottunk Margit-szigeten. Hihetetlen, hogy mindig tudunk valamiről beszélni, és az is, hogy mennyit tanulok tőle, most épp a politikáról. A közös jövőnk tervezgetve van, mert ugye nekünk ilyenünk is van/lesz. Szeretném, hogy legyen. Megtaláltam azt az embert, akit kerestem... de hisz tudjátok, eleget írtam már. Jó érzés erről beszélgetni vele. Vagy körbejárni az IKEA-t, megnézni a bútorokat, és azon tanakodni, hogy kinek mi tetszik, és miért... és ebben is egyezik az ízlésünk.
- Szóval Sangria-sör-vodka lazulás. A hatás nem maradt el. És itt nem az egymás előtti folyamatos megnyílásra gondolok. Hanem a sok alkohol keverése következtében kialakult negatív dolgokra... amiket nem részleteznék. A lényeg, hogy hazafele elaludtam a buszon és Nagytétény Chinoin-nál ébresztettek az ellenőrök. Fel sem fogtam, hol vagyok, el akartam indulni gyalog, de nem tudtam, merre kéne menni, ezért megvártam a buszt. Hozzáteszem, ez jó döntés volt, mert nagyon nagy távot kellett volna begyalogolni. Most egy darabig annyira nem szeretnék inni.
- Van egy szemináriumom. Az óra jelentős részét az előtte átaludt órák számától függetlenül kivétel nélkül átalszom. Tudom, hogy nem szép dolog. Én mindent megteszek. Ujjatlanban ülök ott, hogy ne altasson el a meleg. Folyton váltogatom az ülési pozícióm. Egyfolytában vizet iszok, hogy az is frissítsen. Jegyzetelek, teljes erővel koncentrálok. De nem... Nem lehet az én hibám. Sőt az sem, hogy amikor ébren vagyok, akkor sem értem, hogy épp miről van szó...
- M-et akarom. Holnap végre láthatom. Megyünk moziba. :)(L)(L)
2010. április 15., csütörtök
Sokminden.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Hogy szavazni nem mentél, abban nincsen semmi különleges. Arról döntöttünk, hogy melyik párt hazugságait hisszük el jobban, vagy melyik tud több sarat dobálni a másikra. Erről szóltak a választások.
Viszont hogy M-el minden oké, azt örömmel olvasom. Komolyan mondom, felüdítenek a blogbejegyzéseid! :D
Megjegyzés küldése