2009. március 14., szombat

...reggel...

...illatod keresem a párnán...
...mert téged nem találtalak...
...így csak azt zárom karomba...
...s eltemetem magam lényed foszlányaiba...

Sokszor csak ennyi jut
Egy illat, egy hajszál,
Pár szövet textil...

...sokszor csak az idő fut...
Hozza, s viszi lényeddel
A szerelmes órákat.

/Saját-2009.03.14.-Reggel./

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tetszik. Szinte kézzel fogható a szerelem ^^

kelbimbó írta...

Nekem is tetszik, aranyos vers.:)

Charlie írta...

Nekem is tökre tetszik. :)

zinajda írta...

örülök:)

pipacs írta...

nekem is, nagyon! :)