Dolgok.

Tikkelős hüvelykujjról hallgattam a dokinéni előtt. Azért. mert megfejtettem a talányt. Az egész kézfejemet megerőltető munka volt az Antikvarium.hu Soroksári úti átvevőhelytől először az Egyetemre, majd onnan a kollégiumba elcipelni az emlékezetkieséssel járó transzos állapotban megrendelt 8 db könyvet, aminek a címében a következő két szó egyike tuti, hogy szerepel: reneszánsz... reformáció.

Ebből a szmeszögből hasznos lenne Szabó Gézával beszélni. Ő lesz a szakdolgozati témavezetőm, és mielőtt belefulladok a felhalmozott szakirodalomba, neki rámutatással kéne kihúzatnia egy-egy (a szemszögemből) használhatatlan könyvet. De kedvenc, imádott tanárom (aki szép őszes bajsza ellenére is szimpi - nem szeretem a bajszos embereket) egy hete nem válaszol az e-mailemre. Ezért Sztefkát, a titkárnőt zaklatom majd hétfőtől, hogy a fenn említett, hajkoronában, bajuszban, szemvágásban Csukás Istvánra hasonlító tanáregyed mikor tart fogadóórát. De lehet, megkérem, ne szóljon neki, hogy kerestem. Paranoiás vagyok... Azt képzelem, hogy menekül előlem.

P-vel a ma reggeli telefonbeszélgetésünk során rájöttünk, hogy buták vagyunk. Ha ő hívott volna, lett volna egy tökcsudijó csütörtök esténk-péntek délelőtt-délutánunk együtt. De én már kedd óta mondogattam neki, hogy csütörtökön hazajövök. Szerintem ezért nem kért meg, hogy maradjak. Na mindegy, megbeszéltük, hogy legközelebb okosabbak leszünk.

Ja, kiderült, hogy 20-án voltunk 1 hónaposak. Eddig még nem beszéltük meg a számítás dolgokat. Ja, mert újrakezdtük. De furcsa, hogy hónapok óta minden 23-án találkozunk. Talán még májusban kezdtük. Júni 23 annyiban volt izgi, hogy két évesek lettünk. (Meg apát műtötték) Júli 23-án találkoztunk először a szakítás után. Különleges érzék. Aug. 23-án pedig még nem tudtuk összejövünk-e, de ezért egész kellemes 3 órát töltöttünk együtt. És szept. 23-án mellette ébredtem. És szept 23-án beszéltük meg, hogy 20-án voltunk 1 hónaposak.

Eddig minden oké. Szeretjük egymást, meg minden. Csak épp Bunny kúszott be megint a képbe. Vajon mit akar már megint... Tudjátok... Német ex. Mármint P-é.

Találkoztam Vikinggel a Campona teszkóban. Milyen kicsi a világ.

23-án este láttam kis farkú francia pasit zuhanyozni. A másiknak csak a fenekét láttam. Ami szimpatikus volt. Csak nem tudtam beljebb menni... Igazából a látvány sokkolt, bár nem tudom, mit vártam. Ezt szerintem egy külön bejegyzésben tárgyalom...