- I miss M. (háni:D) Ma bemutatott apukájának. "Téged nem láttalak már?" Vicces:D
- Kanapén fekvős csókolózós délután. Újabb szint megtétele. A következő szinthez még lámpalázas vagyok. "Like a virgin." gyakran már a gondolattól is elpirulok.
- Az gyűlöletről: a) már elmúlt b) védelmi mechanizmus: vagy megutálom őt, amiatt, amit tett, vagy kételkedni kezdek abban a valakiben, aki a magabiztosságom egyik alapja: akinek a szobában kell lenni, amikor felkelek, hogy jó legyen:D c) minden köcsögsége közül a legsúlyosabbnak a tablóképem összetépését/visszaküldését éreztem. Az egész bögréstül teljesen véletlenül a szemétledobó falának csapódott, majd a mélybe hullott. Én két éve még tényleg tudtam volna akár örökké is szeretni. Akkor adtam neki. Az, hogy már minden elmúlt, nem az én hibám. A kép összetépéssel mégis mintha rám hárította volna a felelősséget, pluszban nyakamban szakadt minden negatívum, amin az elmúlt huszonakárhány hónapban mentem keresztül. Minden seb újra felszakadt. Szóval... már az is rendbejött. Gyűlölet? Nem az én világom. Nem megy ez nekem.
- Végre megint itthon. Hazajöttem, telezabáltam magam, és most fájlalom a hasam. Azt hiszem, M ugyanezt csinálja, csak ő a Trófeában. És amennyi cuccot megevett, az szerintem kitenné a heti kajaadagomat. Nem látszik rajta. Ugyanúgy, ahogy az sem, hogy szakács:D Jó teste van. Banyek, ma előttem öltözött át, én meg alig mertem odanézni:D Ennyire nem lehetek puding:D
"Édes home, drága home,
nincsen szebb mint az ott home."
(dr. Heinrich Hoffmann-Jógyerekek képeskönyve)
nincsen szebb mint az ott home."
(dr. Heinrich Hoffmann-Jógyerekek képeskönyve)
- Szóval hazajöttem. Bár még csak két hete, hogy utoljára itthon voltam, kevés kellett ahhoz, hogy apa nyakába ugorjak, amikor bejött értem. Mert megkértem, hogy azért beszélgessünk már kicsit. Elmentünk teszkóba, megvettük a cuccokat holnapra. És beszélgettünk. Meséltem neki M-ről. Az egyetemről, a dolgaimról. Cserébe hallottam egy történetet az anyával való első randijukról. Egy étterembe mentek, ahol apa kapásból felborított egy asztalt. Vagyis leborított két poharat:) Ezt elképzeltem. Olyan jó érzés volt hallani egy újabb történetet még az időszámításom előttről.
- Most jó itt. Olyan kis nyugis. Csak M hiányzik. Veszek majd egy tök nagy bőröndöt, és hazacipelem:D Ánem... már volt róla szó, hogy téli szünetben jön. Már mindenkit nagyon érdekel, hogy vajon ki is ez az ember:) És engem is érdekel. Napról-napra jobban. Azt akarom, hogy itt legyen!!! Nyűűűű
- Ki kell derítsem, mennyi a jegy nov. 30-ra az Örkénybe, a Ionesco születésnapi évfordulós Kopaszénekesnő-Különóra előadásra. Látnom kell... és már nézem a havi műsorokat, hogy mi még ilyen... Ugyan, adnak valahol Csehovot?
- Holnap 30Y. Munyuval és Detoval bevesszük az Incot:D Hűűűű... Úgy várom már:)
1 megjegyzés:
Hát ezt nem mondod komolyan, amit a tablóképeddel csinált... elég gyerekes.
Megjegyzés küldése