"Még egyszer mindenkinek köszi, aki engem életbe' hagy"

Utálom ezt az időszakot.

1. Összezavar, hogy kerek 2 napig titkolózok előtte. Mert szülinapja lesz. Mi meg tortát sütöttünk neki. Hugim, Munyu, ezúton is köszi a segítséget. Sajnos a csütörtökön elkészített tésztával akadt egy kis probléma. Mire odaértünk, hogy megkenjük, hihetetlen kemény lett. Valami nem stimmelt vele. Így ma anyával sütöttünk egy másikat. Vagyis ez abszolút az én művem, anya csak az instruktor volt. Nem is tudom, mikor sütöttünk utoljára együtt. Mindegy. A torta elkészült. M mindig pont sütés közben hívott, kérdezte, hogy mit csinálok. Egyelőre megvan győződve arról, hogy csütörtök este ittunk. Ja, persze... kollektíven... anya, öcsém, Hugim, Munyu és én:D:D:D Persze:P
2. Abszolút érzékeny vagyok. Mindemellett utálom mindenhonnan azt hallani, hogy így meg úgy lefogytam. Feltűnt, hogy M kivételével mindenkitől ezt hallom. Csütörtökön még egy órája sem voltam otthon, amikor anya mondta. Könyörgöm, egyszer mondaná már, hogy jól nézek ki. Majdnem elbőgtem magam, annyira szarul esett:S
3. Érzékeny vagyok, és ezért van az, hogy most M elköszönésének első részétől "szia, puszi" elbőgtem magam. Érzékeny vagyok, és rettentően félek... mindenfélétől. Magamban már biztos vagyok, de ez a kételkedős időszakom annyira érzékennyé tesz, hogy még ez az ártatlan "szia, puszi" is megijesztett.
   
4. Nagyon parázok a hétvégétől. Ez a torta-dolog. Hogy vajon hogy reagál rá?
5. Vajon milyen lesz mellette ébredni? Egyáltalán mellé feküdni, vele aludni, vele...?
   
6. Olyan új nekem ez az egész kapcsolat dolog. Vagyis az, ahogyan ez működik. Még csak egy hónap. De már most mennyi élmény, mennyi terv! Jó ez... szeretem.
7. Lehet, hogy csak azért vagyok érzékeny, azért kételkedek a világban, mert 2 hét és itt a vizsgaidőszak? Vagyis... a kételkedésem összefügghet azzal, hogy az utolsó két hétben már azt várom, hogy vizsgaidőszak legyen. Következő hétre 5 beadandó (már csak 4) és 3 zh...