Paranormal activities. (Random gondolatok part x+1)

• A hét első ilyen jelensége ahhoz a naphoz köthető, amikor a Shakespeare-verset bemásoltam. Utána este, amikor M-mel beszéltem MSNen, mondta, hogy találjam ki, melyik vers jutott eszébe napközben. Éreztem, hogy mi fog jönni, de azért elkezdte: "Az vagy nekem, mi testnek a kenyér, s tavaszi zápor fűszere a földnek" Ezért megkértem, nézze már meg a blogom (bemásoltam neki a címet), és rendesen leesett az álla. Fogékony a telepatikus jeleimre. Ez pedig fontos. Jelek szerint nem kellett MSNen átküldjem a verset, mint ahogy akartam. Így is átért:)
• Most pedig Paranormal Activity: vagyis a film. Tegnap meló után M elvitt moziba. A már említett filmet néztük meg. A nézők között volt pár szkeptikus (kicsit durvábban inkább bunkó, idegesítő pöcsfejnek nevezném őket), akiktől már az is nagy ajándék volt, ha két percig csendben voltak. Na mindegy. Szóval a filmről: Fogékony vagyok a hasonlókra. Horror? Nem tudom. De az biztos, hogy az utolsó kb. 40-50 percet M karjába kapaszkodva, karja mögé bújva, leskelődve, nyüszítve, meg-megremegve töltöttem. Kézikamerával készült, ez még jobban átélhetővé teszi.
  
• És akkor... Életem valahol akkor vett fordulatot, amikor Adrikától megkaptam A könyvet: Állítsátok meg Terézanyut! Kéki Kata döbbentett rá arra, hogy normális vagyok, hogy nem vagyok UFO. És hogy sok kapcsolatkezdeményezésem azért nem élte túl a 3. hetet, mert Terézanyu kezdeményezett, nem pedig én. Megértettem magam, közelebb kerültem magamhoz, könnyebben elfogadtam saját hibáimat. Ez (volt) nekem Terézanyu.
  
• Tegnap fél 3 körül értem vissza koliba. Ágyamon egy vodás papírtáskában egy Libris szatyorba csomagolt valami. Abszolút igénytelensége egy emberre vallott. De még reméltem, hogy Zsú érzett kényszert arra, hogy azonnal odaadja az ajándékomat. Egy hülye papírdarab sarkából kitépett fecni. Rajta a teljes nevem, és a szobaszámom. Sajnos a kézírást azonnal felismertem. (Negatív értelemben) nem akartam hinni a szememnek. Kivittem a csomagot. Pár percnyi tépelődés után mégsem dobtam a szemétledobóba. Kibontottam. Ott volt előttem. "Nesze Neked Terézanyu!"
  

Módosítva: 22:59

• Nem az az érzés, amire vártam. Csak meredt bambulás, enyhe borzongás. Már tudom, mit jelent. Az én Paranormal Activitymből a démon üzente, hogy kezeljem emberként. Azzal a csomaggal.
  
• Hogyan? Nem kezelem emberként azt, aki hamisan esküdött az életemre akkor, amikor épp azt próbálta bizonyítani, hogy mennyire fontos vagyok neki... És nem kezelem emberként azt, aki 1 héttel az előtt, hogy megkérte a kezem, még azt osztotta részegen a haverjainak, hogy megdugta az előttem levő bnőjét, amig együtt voltunk, és hogy köztünk ez az egész nem komoly. Kösz nem. Belőle annyi bőven elég volt.
• És már csak M miatt sem. Nekem csak ő létezik... Egy új élet. Egy hőn áhított érzés új oldala.