Végre sikerült hazajönnöm. Egy hónapja nem voltam vidéken. Már mindenki hiányzott.
Zsúval költöztem volna össze, de szerencsére kibékültek.
Én pedig megvárom a költözéssel a próbaidő lejártát. Nem ám történik valami.
M... keveset találkozunk. Én már nem mondom. Hogy ez addig működött így, amíg munka nélkül vagyok, és van időm utazni hozzájuk. De most,hogy dolgozom, csak akkor tudok menni, ha szabadnapom van. és persze, ha neki is. Másfél hetente látjuk egymást. Ugyanígy azt sem mondom többször, hogy bezzeg, ha összeköltöznénk...
Szeretem a munkát. Kitölti az életem. Egész jó a társaság. Egy-két embert mindigis jobban fogok szeretni a többieknél. Ez már így is marad.
Megint másoktól meg a falra mászok.
Nehéz úgy főnökösködni (nem erőt fitogtatni, csak épp a többieket koordinálni, ami a feladatom is...), hogy nem akarnak komolyan venni. Mindig meg kell vívni a napi kis harcokat.
1 megjegyzés:
Gratula a Melóhoz, örülök h sikerült :P
Megjegyzés küldése