újabb nyavalygós poszt.

április 26. ma lennénk 3,5 évesek... de persze ezt bebuktam. elszúrtam.
nagyon hiányzik. beszélünk. fb-on. tegnap sikerült neki a városi vezetés. felhívtam, mert írt sms-t. és gondoltam, ez jó indok arra, hogy telefonáljak. milyen rossz már, hogy nem hívhatom fel csak úgy... hogy halljam a hangját... pedig most is szeretném. szeretem.
nem is tudom, mit írjak.
fura, hogy ő nem keres. fura minden nélküle. rossz aludni úgy, hogy nincs mellettem, rossz felkelni, hogy nem hallom a hangját. megmondanám neki, hogy szeretem...
jövő héten mozizunk... csak remélem, hogy nem fogom kiidegelni addig...