jajjbakker

na, ma mindenen sírok... tényleg, mindenen képes vagyok meghatódni. ha jól sejtem, pms. de nincs kedvem hozzá :D plusz 5 perc alatt vagy 40 dolgot like-oltam fb-on, pedig nem jellemző...

már a 2. gimis osztálytársam ment férjhez. első esküvő tavaly volt. pont az ment férjhez, aki gimiben abszolút nem volt szép. de aztán felnőtt és gyönyörű lett. a második pedig most hétvégén. és valami nagyon fura és ocsmány álmom volt. arról, hogy már mindenki férjhez ment, megnősült, egy-két helyen gyerek is van, csak én vagyok vénlány, túl számtalan abortuszon. És nem értenek és én sem értek semmit. És én megint kiközösített voltam, és amikor ők kinn cigiztek az udvaron, én benn voltam, mikor nagy nehezen kivergődtem (púpos voltam és sánta), ők indultak el befele, észre sem véve engem.

Mostanában picit attól tartok, hogy a barátaim szép lassan elmaradnak mellőlem. Hogy nem leszek fontos. 

Őszintén nem tudom, Zsút sajnálom-e. Mármint hogy így alakult. Régebben nagyon hasonlítottunk egymásra, ugyanúgy gondolkodtunk, meg minden. Idővel teljesen megváltozott, szerintem úgy gondolja, és mindenki 

úgy gondolja, felnőtt. Az az állásajánlat és az, hogy egyáltalán elmentem az interjúra, lehet, hogy mindkettőnk részéről egy utolsó próbálkozás, hogy "együtt maradjunk", de szerintem már annyira mások vagyunk, hogy nem menne. 

Hazajöttem vidékre. Holnap még itthon leszek. Jó itt :) Nemsokára nekiesek a takarításnak, Apa fűnkot kért vacsira. Szerintem fura lehet neki, ha őt kérdezik arról, mit enne, nem pedig ő minket :D

Az osztállyal való álmom lehet, hogy a melóhelyem miatt is volt olyan fura. Ott két hétig az egyik üzletvezető van, két hétig a másik. Az elmúlt két hétben K volt. Kb velem egy magas, vékony csaj. Fél 9kor kezdünk, de ő már 9kor szenved, hogy sose lesz vége a napnak. Ha épp nincs jó kedve, ritka bunkó a vevőkkel és többek között velem is. Néha, amikor emberek bejönnek garanciális problémákkal, 2 mondat után úgy beszél velük, mintha a seggéből rángatta volna elő őket. Nekem mindig úgy válaszol, akkor is, ha segíteni akarok, hogy kb egy szardarabnak érzem magam. Undorodva, lekicsinylően, nem is tudom.

Ja és mindig affektálva beszél. Már teljesen átszoktam erre én is. És valószínű ez azért van, mert I kavarja a szart. Az első két héten együtt villamosoztunk mindig blaháig és olyankor mindig arról beszélt, hogy K (ez az idegesítő üzletvezető) mennyire senki abban az üzletben és mennyire pattog mégis mindenen. Aztán azóta K-val metrózik, azt hiszem, és szerintem most engem fúr...

És amúgy K és I tök hülyék. De tényleg. van két papucs, ami ugyanúgy néz ki, csak más márka. K.várra lekérték az egyik márkát. I szedte össze. Az egyik márka dobozába (37-es) berakta a másik márka kiállított 36-os papucsát. Másnap, amikor a nő kereste az elvileg k.várra leküldött márka 37-es papucsának a párját, volt nagy riadalom. Nálunk maradt márka 36-os dobozát odavittem. Majom K örült, megoldva a probléma. Mivel nem affektálva, orrhangon, bunkón beszéltem (szerintem általában csak ezt a hangfekvést érti meg), nem fogta fel, hogy más márka, más méret. 2 gyökér... Tegnap meg A kereste a 40-es nálunk maradt márka papucsának a párját. idióta K előbb telefonált Kvárra megkérdezni, oad került-e, mint megnézte volna a kiállított darabot. Mert hogy az volt a párja... gyájj..

Asszem, ez egy ilyen hónap.