M és én szakítottunk. Szakítottam vele. Adtam neki két esélyt is, hogy komolyan vegyen, nem ment.
Összejöttem L-lel. Koliban ismertem meg. Ő az, aki segített excelezni. Péntek óta egyetlen nap telt el úgy, hogy nem találkoztunk. És még ma is. Boldog vagyok, na. :)
A Leanderes bejegyzésben írtam a döntéseimről. Szóval a bejegyzés után fogtam magam, elmentem R-hoz melóhelyére sörözni, majd kimentem M-hez deákra és ennyi.
Nem ragozom tovább a dolgot. M-mel vége, L-lel kezdődik.
3 megjegyzés:
ejha! hát a legjobbakat kívánom. :)
Hű, hát most rendesen meglepődtem! Remélem, jól döntöttél! Ha boldog vagy, akkor biztosan!:) És nem is hiányzik M.?
bocsi, hogy nem jeleztem előre, nem lett volna fair mással...
nagyon boldog vagyok :) és nem, nem hiányzik M. Nálam már túlzottan elmúlt minden ahhoz, hogy hiányozzon. Ezért is történhetett meg, hogy "szemet vetettem" másra...
Megjegyzés küldése