Tudom, pofátlanság volt tegnap reggel úgy dönteni, hogy nem megyek be, s tenni mindezt szó nélkül, kvázi cserbenhagyva őket. Tudom, hogy gáz vagyok, bűntudatom van, és örülök, hogy erre a két hónapra legalább volt munkám, hogy megtűrtek maguk mellett és csak a hátam mögött szidtak, rám kenve mindenféle hibáikat. Érthető, hogy utáltak, mert kedves voltam, segítőkész, soha egy rossz szavam nem volt, amikor csinálni kellett valamit és a munkaidő 10. órájában is tudtam lelkes, kedves, vidám lenni. Idegesítő lehet, ha éppen csak annyit értenek meg angolul, hogy hányas cipő kell, de több nem megy.
Onnantól romlott meg az egész, hogy megtudták, van egy diplomám és németül is tudok. Lehet, ők is utálják a bölcsészeket, de lehet, hogy csak én nem voltam szimpatikus nekik.
Tudom, hogy pofátlanság volt tőlem, de K-tól is pofátlanság volt a 3.-4. lopás után a következő mondat, amit I-nek mondott: "Milyen furcsa, hogy mindig ti vagytok zível, amikor eltűnik egy cipő. Kezd nagyon gyanús lenni." Meg kellett volna mondanom nekik, hogy azt a részt, ahonnan eltűntek a cipők, elvileg ketten felügyelik. Gyakorlatilag meg nem engem kellett volna ellenőrizgetni, hanem a saját területükön rendezkedni. I nem mindig magát kellett volna bámulja a tükörben vagy K-t, hanem figyelni. Arról a részről, amit én figyeltem 2 hónapon át, nem tűnt el semmi. Mindig csak onnan, ami elvileg mindig K-val szemben van.
Szóval nem mentem be, nem szóltam, így legalább I jól elmond mindent K-nak, amit én mondtam róla, és hátha magába száll. Hogy minden nap be kellett szóljon valamit, véletlenül se érezzem jól magam, hogy úgy beszélt velem elég gyakran, mintha a seggéből rángatott volna ki, stb.
Tudom, hogy bunkóság volt tőlem.
Jelzem: elegem van az eladásból, az üzletekből, a kereskedelemből. Felnőttem, értelmes munkát akarok.
Van pár csini cipőm-cuccom, amit felvehetek interjúkra. Csak legyenek. És akkor mindent jóvá teszek.
Eskü
4 megjegyzés:
És pontosan milyen munkát szeretnél?
ügyfélszolgálatos, adminisztrátori, recepciós, asszisztensi állasokat pályázok. mindenképp hosszútávra, esetleges tanulási és előrelépési lehetőségekkel.
A recepciós munka egész jó meg változatos, mindig új embereket láthatsz.:) Én inkább azt választanám már, mint a sima adminisztrációs melót. Ezek nagy része excel táblák, adatbázisok töltögetéséből áll, és ezt (is) elég hamar meg lehet unni.
A cukrászkodással nem tudsz/akarsz valamit kezdeni?
A cukrászkodástól félek. Nem tudom, úgy érzem, ahhoz még nem vagyok elég érett...
Hát tudom, az adminisztrációs meló ilyen, de most ki kell lépnem a komfortzónámból, és azt hiszem, nálam egy irodai munka pont ilyen lenne.
Megjegyzés küldése