Megpróbáltam, de a mostani helyzetről nem tudok írni. Kicsit olyan, mintha egy háborús aknamezőn lépkednék. Néha aknára lépek, robban, néha aknára lépek, de mégsem, vannak aknamentes területek. Próbálom meghúzni magam, ici-picire, tökéletesnek lenni, de most egy elég érzékeny korszakában van. És csak ritkán veszi észre magát, hogy hogy viselkedik velem. Vannak ugye az aknamentes területek, de tud random robbanni. Hihetetlen egy ember. Megijeszt, mennyire nehezen tudom kiismerni. Imádom azokat a perceket, órákat, napokat, amikor minden rendben van. Ezért sem hagyom ott. Ez most egy rossz időszak. De két héten belül költözünk. Egy gyönyörű lakásba. Közös új élet. Várom ezt a tiszta lapot.