hát nem tudtam kitalálni, mi legyen ennek a címe. szóval nem lett.

szóval mindenki felteszi a kérdést, hogy ha akkor is tudta, hogy nem vagyok leggingses, leopárdmintás, stb csaj, minek jött össze velem. És ezzel együtt átverve is érzem magam, mert annak idején még azt mondta, hogy attól, hogy megnéz más nőt, még én vagyok neki a legszebb. És úgy érzem, ebből a mondatából csak annyi marad meg, hogy megnéz másik nőt. Mintha nem akarna elfogadni, mert még mindig vagy megint vagy folyton mérges rám. De mint már említettem, én meg nem tudok jókislány lenni, ha közben nem nagyon kapok visszajelzést.

Két hétig igyekeztem, tényleg nem kakadni, hisztizni akkor sem, ha úgy éreztem, provokál. Kedves, aranyos, odafigyelő, odaadó. Aztán random otthagyott LENen. Köszönés nélkül, és két órán keresztül hívogattam, és kerestem. Aztán kiderült, hogy már végre hazaért (voltam itthon 20 perccel előtte, de akkor még nem volt itt), de én annyira haragudtam rá, hogy hazajöttem, és kiabáltam, meg minden. Ő meg olyan dolgokat vágott a fejemhez.... nem tudom, megbocsáthatóak-e. Nem tepert kifejezetten, hogy ne haragudjak.

Az önbizalmam meg minden leggingses, leopárdmintás mondattal és minden megbámult nővel apadt. Majd amikor sírva bújtam mellé, hogy rondának érzem magam, és megijeszt, hogy meg akar változtatni, akkor közli, hogy amikor összejöttünk, elsősorban a lelkemet, a belső tulajdonságaimat szerette bennem, amellett, hogy tetszettem is neki. És azért mond ilyeneket, hogy így meg úgy nézzek ki, mert úgy jobban érezné magát mellettem. És nem, nem fogja fel, ezzel mennyire összetört. És nem értette, miért nem akartam hozzáérni, és miért mentem el tegnap reggel köszönés nélkül.

Annyira kikezdte ez az idegrendszerem, hogy már lassan másokat sem vagyok képes tolerálni. 

Mindegy... nem tudom, mi jöhet ezután....