Néha elbizonytalanodok. A legkisebb kudarc (ha nem veszi fel a telefont vagy nem válaszol az SMS-re, vagy nem tud lejönni) után már teljesen magamba fordulok. Ellenséges leszek vele szemben, csak hümmögök, ha azt mondja, szeret. Legszívesebben azonnal lerohannám azzal, hogy ő tulajdonképp nem is érdemel meg engem, mert néha mindenféle baromság sokkal fontosabbnak tűnik neki, mint én. Folyton ultimátumot akarok neki adni, hogy na, most van egy hónapja bebizonyítani, hogy szeret. De aztán amikor meglátom és hozzáérek, elbizonytalanodok. Rájövök, hogy nekem ez nem menne. Hogy én nélküle? Hogy is képzelem. Hisz azonnal rohanok hozzá, ha ő nem tud lejönni, mindig kétségbe vagyok esve, ha egy nap nem beszélünk, stb. Nem értem, hogy képzelem.
Igazából mégis elbizonytalanodok. Tudom, hogy szeretem. Azt is, hogy ő is engem. Egyszerűen csak néha úgy tűnik, képtelenek vagyunk összeegyeztetni az életünk többi területét a kapcsolatunkkal. Oké, egy hete voltam Polipnál. Ez így mondjuk, hogy pozitív. Sőt, azon a héten kétszer (hétfőn és pénteken) is. De valószínű, hogy ezen a héten nem jutok ki. Butus vagyok. Butus libus. Hétfőn nem jutok ki.
Amikor mondta, hogy nem tud lejönni, egyből elterveztem, hogy majd megmondom neki, hogy tuti nem is akart velem találkozni és felhívom, hogy majd feltétlenül beszélnünk kell, és amikor beszélünk, majd elmondom neki, hogy úgy érzem, zuhant árfolyamom a szíve tőzsdéjén.
Rájöttem. Az a legrosszabb, amikor ezt mind elhiszem magamnak. Ha nem szeretne, már nem lennénk együtt.
Holnap megyek hozzá. Már vár. Én is várom.
Igazából mégis elbizonytalanodok. Tudom, hogy szeretem. Azt is, hogy ő is engem. Egyszerűen csak néha úgy tűnik, képtelenek vagyunk összeegyeztetni az életünk többi területét a kapcsolatunkkal. Oké, egy hete voltam Polipnál. Ez így mondjuk, hogy pozitív. Sőt, azon a héten kétszer (hétfőn és pénteken) is. De valószínű, hogy ezen a héten nem jutok ki. Butus vagyok. Butus libus. Hétfőn nem jutok ki.
Amikor mondta, hogy nem tud lejönni, egyből elterveztem, hogy majd megmondom neki, hogy tuti nem is akart velem találkozni és felhívom, hogy majd feltétlenül beszélnünk kell, és amikor beszélünk, majd elmondom neki, hogy úgy érzem, zuhant árfolyamom a szíve tőzsdéjén.
Rájöttem. Az a legrosszabb, amikor ezt mind elhiszem magamnak. Ha nem szeretne, már nem lennénk együtt.
Holnap megyek hozzá. Már vár. Én is várom.
4 megjegyzés:
Na, de legalább tudod, hogy mindez buta kombinálás. ;) nem jöhet mindig minden össze. és tudod, most amúgy nekem aztán igazán nagyon nagy a szám, mert én 1,5 éve h vagyok Z-vel. úgy ahogy. olyan körülmények közt, ahogy. és ha olyan buta liba lettem volna, mint régen voltam, akkor bizony már nem lennénk így. mert annyi mindent bekombinálhattam volna magamnak. és nem, nem szabad ilyeneket. és pl amikor a megbeszélt időben nem jött msn-re, simán nekieshettem volna, de nem tettem. kicsit szarul esett, nem tagadom, de megráztam magam, mert tudom, h van holnap. hogy lesz holnap, amikor majd fogunk beszélni. ;)
Most amúgy megnyugtattál. Meg az ilyen téren lévő higgadtságod miatt olyan vagy, mint egy példakönyv, amit kinyitok, és rájövök: nekem is így kéne és sok mindent megspórolnék magamnak.
Tudod, Z az első, akinél ilyen vagyok. Még amikor nagyon az elején, gyakorlatilag csak úgy két egymást olvasó bloggerként beszélgettünk, szóba került a kombinálásom. De, nem. Nem is akkor, hanem amikor először követtem el vele. És akkor mondta nekem azt, h "én ezt annyira nem értem. annyira felesleges dolog, miért okozzak magamnak kellemetlen perceket, amíg semmi sem biztos. előbb kérdezek, aztán lehet agyalni". és nagyon igaza van. és a mai napig bennem van ez. És innentől kezdve mindig kérdezek előbb. Mert ő pedig van olyan nagyfiú, hogy ha gáz van, kinyitja a pici (édes) száját, és mondja. És az egész tök logikus, és totál így igaz. szóval azt kell mondanom, általa tanultam sokat, és neki köszönhetően vagyok ilyen.
De ez nagyon jól esett most nekem, amit írtál.
Naná, hogy szeret téged! Ahogyan Te is szereted őt. A férfiak egyszerűen nem tudják annyira kimutatni.
Megjegyzés küldése