Miegymás.

Hm, azért furcsa, hogy minden kedvenc bloggerem, akik munkát kerestek, 1 hónap leforgása alatt munkába álltak. Éééés: ÉN IS! Egy pékségben vagyok eladó. Szendvicset készítek, kávét főzök, eladom a termékeket, narancsot facsarok, meg a hűtőben lévő péksütiket kelesztem, majd sütöm. 

M tegnap egy picikét felidegesített. Csak annyi volt, hogy este nem tudta eldönteni, milyen filmet nézett, és tőlem kérdezte, hogy mit nézzen... Hogy döntsem el helyette. Elég gyakran vannak hasonló dolgai. Pedig imádom, amikor határozott, és olyan igazán nagyon-nagyon férfi, én meg aztán már tudjam a helyem :D 

Azzal, hogy figyeljen rám, még dolgozzon kicsit... nem tudom, miből gondolta, hogy amikor két nap 4-kor kelek, akkor a harmadik nap, amikor alhatok, fél 9-kor már ébren vagyok... Amiatt nem szólhatok, hogy amikor megy melóba, fél 6körül vagy előbb hív, mert én kértem... Na mindegy. Néha annyira kis elesett, mint egy kisgyerek... Azt hiszem, nem tesz jót neki a szülői ház... Ezt persze sem itt, sem másutt nem fejthetem ki, mert nem... Majd megyünk külföldre, és akkor majd ő is rájön... 

És persze az ekcéma sem tesz jót neki. A folytonos vakarózás... Persze megvan a kis lista, hogy mit nem ehet, meg hogy a nikotint sem bírja a szervezet. De egyszer ezt a "tiltást", egyszer azt, máskor mást szegnek meg. Hogy rántottát konkrétan három hete nem evett, de pl. fehér liszt gyakori: kenyérben, tésztában, minden... Áhh, mindegy, majd ha én leszek az ő kis háziasszonykája, reformgatok, addig pofám lapos....

Nem sütöttem tortát, nem találkoztam S-sel.. nem volt kedvem sütögetni. Spórolok a tojással, mert majd anya tortájába kell.... Remélem, nem egyből úgy kezdek melóban, hogy szombaton is dolgoznom kell, mert akkor ismét egy program, amit megszervezek, de nem tudok elmenni :(