És itt elsősorban nem arról van szó, hogy a bölcsességfogaim random elkezdenek fájni vagy feldagad miattuk az ínyem... (ha úgy kell bölcsnek lenni, mint ahogy ezek csinálják, visszaadom a diplomám).
Például a minap random hülyeségeken felhúztam magam, és egyszerű kérdésnek éreztem, de utána ő is magát. És amikor éreztem agyamat elborulni, átöltöztem, és leléptem sétálni. 3 órámba telt a higgadtság elérése... de elképzelni sem merem, mekkora hisztit csaptam volna, ha itthon maradok. Ezt megosztottam vele is, amikor másnap szóvá tette, hogy csak úgy leléptem. És remélem, tényleg érti... ezzel kb azt spóroltuk meg magunknak, hogy mindenféle gyökérséget vágjunk egymás fejéhez.
De mondjuk másnap azért nekem ígyis kijutott... én azt hittem, tök király vagyok, hogy milyen gyakran főzök neki, szerinte meg csak a pénz megy vele, és hó végén most ezért nincs (bezzeg ha szendvicseken meg mirelit fasírton élnénk, mint ő anno koliban meg albiban- teszem hozzá magamban)
igazából a baj ott volt, hogy napokon keresztül azt hallgattam, hogy lehetnék szőke, meg világosabb ruhás... ezért vettem 4000 forintért egy szoknyát. Nagyon tetszik, de talán mégsem annyira fontos ruhadarab.
És nélküle is szőkén képzeltem el magam Zs esküvőjén... de nem akarok megint hidrogéneztetni. Viszont a c-vitamin por állítólag jól szőkít, kiveszi a hajfestéket a hajból. 300 gramm aszkorbinsav tescoban 1400 forint. Barna a hajam, ennyit mindenképp elértem eddig.
Szóval rengeteg egyéb helyen szúrtam el a kiadásaim, nem pedig akkor, amikor húst vettem,
Zsú feltette a kérdést, hogy ha nem közös kasszán vagyunk és nem ő veszi a húst, hanem én, akkor miért szól bele ebbe... A kérdés jogos is meg nem is, de ennek kifejtéséhez fáradt vagyok.
Mindegy, megtaláltam a megfelelő kompromisszumot, ami nem a nagy bosszútervem, hogy főzök magamnak másnapra valami fincsit, és amikor megjegyzi, milyen jó illata van, elé rakom a zsemléket meg a párizsit, hogy nosza, te szendvicset viszel, csináld is meg magadnak... Ennyire köcsög nem vagyok.
És hogy legyen jó is ebben a posztban: a mai nap csomó ilyen értelmetlen hülyeséggel ment el, ilyen kis játékokkal, egymásra nézésekkel, puszikkal, stb., és nagyon jót tett a lelkemnek... igen, még az is, amikor kb rámvetődött... bár az fájt... nem 10 kiló a drágám :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése