2014. július 3., csütörtök

Egyedül.

Nem is értem, mit vagyok kikészülve, még csak másfél órája búcsúztunk el a vasútnál. A metrón alig bírtam ki bőgés nélkül, szerintem ezért is bámult mindenki. Basszus, már most totál kikészültem, és még 3 nap. Nagyon hiányzik. 
Nemcsak azért vagyok szomorú, mert itthon maradtam. Hanem azért, mert amikor láttam a programot, hogy melyik nap hol mennek, minden pontja olyan volt, amilyet én szerveztem volna, amilyet én szerettem volna. Badacsonyi bortúra, esti buli Siófokon, strand... főzés. 
Persze aranyos volt, megígérte, hogy majd együtt is megyünk valahova. Átraktam a szabim, 8-9-10-én közös szabadságunk lesz. Elkezdtem nézni szálláshelyeket, vannak tök jók, de nem merem semmibe beleélni magam. Meg nincs is itt, hogy bármit megbeszéljünk. Fizut sem kapok addig, szóval ja :(

Nincsenek megjegyzések: